A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Geszti Péter. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Geszti Péter. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. szeptember 11., szerda

ARC kiállítás sajtótájékoztatón jártam

Látni, hallani, érezni. Ezért (is) járok ki évről évre az ARC kiállításra. Látni az emberek reakcióit az óriásplakátokra, hallani a véleményüket, a megütközésüket, olykor a káromkodásaikat, illetve érezni, amit ők. Hogy "basszus, tényleg". Ilyenek vagyunk, ezen és ezen kellene változtatni. Együtt látunk, hallunk és érzünk. És ilyenkor mindig elindul valami. Szerintem.

A kiállítást immár 13. alkalommal rendezik meg a Felvonulási téren, és idén a "Mi történt velünk?" kérdéskörre épül. Mert marakodunk, vádaskodunk, szorongunk, ellenségeskedünk, tele vagyunk előítéletekkel és gyűlölettel... miért is?! A pályázat nyertesei - akiket pénteken, a Szépművészeti Múzeum Barokk termében tartott sajtótájékoztatón szintén volt alkalmunk megismerni - erre keresték a választ.


Én pedig néhány további kérdésre is, melyeket gyorsan fel is tettem Geszti Péternek. Következzen miniinterjúnk, vagy ahogy én hívom, játék és muzsika három percben. :)))


-Utánaszámoltam, de te is említetted: ez már a 13. ARC kiállítás. A sajtótájékoztató vége felé azt kérdezted két kollégádtól, hogy miért dolgoznak ennyi idő után is szívvel-lélekkel az ARC-on. Te mit válaszolnál erre a kérdésre? 
-Azért, mert mindig megmelengeti a szívemet az, hogy igenis létezik egy gondolkodó és értelmes Magyarország. Ez magam körül egyébként a mindennapokban is ott van, hiszen a szabadságom részben épp abban áll, hogy ki tudom választani, kikkel élek együtt. Nemcsak a magánéletemben, hanem a munkahelyemen is. Számomra fontos, hogy értelmes, tehetséges, szabad emberek vegyenek körül, akik képesek kifejezni a gondolataikat. Az ARC pedig egy olyan közeg, ahol ilyen emberek találkoznak.

-Téged mennyire lepnek meg a beérkező alkotások?
Én kevesebbet dolgozom ezekkel, mint a kollégáim. És éppen azért, mert nem ülöm végig az összes folyamatot, engem ugyanúgy meglepnek a képek, mint amikor valaki arra sétálva rájuk csodálkozik. Emellett azért is lényegesnek érzem ezeket a műveket, mert azokról az értékekről szólnak, amik szerint én élek, fontosnak tartok, és amikből már nem akarok engedni.

-Három szóban: milyen az ARC idén?
-Szabad, őszinte és kreatív.


Köszönöm a meghívást az ARC sajtós stábjának, a kedves vendéglátást a szervezőknek, és a fotót annak a kedves srácnak, akit Péter megkért az elkészítésére. :)))


2012. december 28., péntek

Geszti Péterrel beszélgettem :)

Végre az újságárusoknál a Presztízs Style magazin, melyben számos érdekes írást és szép divatanyagot is találhattok. No meg egy olyan interjút, amire igazán büszke vagyok: Geszti Péterrel beszélgettem, méghozzá nagyon sokat és nagyon jót. :-)))

Szerintem a jó interjú nemcsak olyan, mint az interjúalany (ahogy az egyetemen tanítják... :)), hanem valami egész mást is beteljesít: mindkét fél kap tőle valamit. Valami olyasmit, amitől úgy érzi, többé, jobbá, teljesebbé vált, és esetleg másként képes tekinteni néhány dologra a világban. Nos, nekem ilyen élmény volt ez a beszélgetés, és remélem, nemcsak kaptam, hanem adtam is valamit a beszélgetőpartneremnek. :)

Az interjú így néz ki - elolvasni ekkorában nem tudom, mennyire lehet, de mindjárt kiderül. :)




2012. október 10., szerda

Az X-Faktor sajtótájékoztatóján jártam


A Facebookon már olvashattátok, hogy a kedd délelőttömet az X-Faktor új tehetségei és a mentorok körében töltöttem – az új évad és a versenyzők bemutatása után néhány interjút is sikerült készítenem.


 És ha már ott voltam, gondoltam, egy életem, egy halálom: hozok egy kis exkluzív anyagot a blogba is, csak nektek. ;) Ezért a számomra legszimpatikusabb mentorral, Geszti Péterrel készítettem egy rövid interjút, amit itt olvashattok.


- A sajtótájékoztatón elmondtad, hogy úgy érzed, a fiúk csapatával nagy esélyed van a végső győzelemre. De azt is említetted, hogy idén különösen nehezen választottad ki a három döntősödet.
- Így volt. Méghozzá azért, mert a hozzám került versenyzők közül öten majdnem ugyanolyan jól énekelnek technikailag, így ez nem segített a kiválasztásnál.

- A mentorházban már tudtad, kik lesznek a döntősök?
- Nem, de még másnap reggel sem. A meghallgatás estéjén hazamentem, és sokáig nem aludtam el, hanem gondolkodtam. Reggel pedig a kocsiban több emberrel beszéltem telefonon, stábtagokkal is, de a végső döntést még akkor sem hoztam meg. Ilyen velem eddig nem történt az X-Faktorban.

- Mégis mi alapján választottad ki végül a három döntős fiút?
- Ez egy sokdimenziós játék. A kiválasztás során azt néztem, ki az, aki valóban képes érzelmeket megjeleníteni az éneklésével, illetve kik azok, akikkel biztos, hogy szívesen fogok együtt dolgozni a következő hónapok során. Fontos volt az is, hogy ki annyira hiteles és természetes személyiség, hogy adásba kerüljön, és kiben látom az erőt is arra, hogy a műsort végigcsinálja. És van itt még egy nagyon lényeges és érzékeny kérdés: kin látom azt, hogy most van itt az ő ideje. Én úgy gondolom, ennek a három fiúnak van most itt az ideje.  


Fotók: RTL Klub/ Bársony Bence

2012. szeptember 24., hétfő

Különös szerepben az X-Faktor mentora

Manapság a média nem számol be túl gyakran, vagy inkább túl lelkesen a sztárok jó ügyeiről. Egy korábbi főnökömnél rákérdeztem, miért nem írhatunk erről, mire ő azt válaszolta, hogy ez nem érdekli az olvasókat, mert nagyon unalmas. Hát, én ezzel nem értek egyet, szerintem a jó ügyek ugyanúgy megérdemlik a figyelmet, mint a sztárok céljai, vagy esetleg fontosabb magánéleti változásaik - ha nem jobban... :)

Most egy szívhez szóló történetet osztok meg veletek, amiről én is sajtóanyagból értesültem, de úgy gondoltam, érdekes és arra érdemes, hogy ti is tudjatok róla. 


A történet két ismert szereplője Geszti Péter és DJ Dominique, akik a minap egy nagyon különleges kérésnek tettek eleget. A győri Petz Aladár kórház Lurkó Alapítványa kérte meg a hírességeket, hogy lepjenek meg a kórházban egy nagyon beteg kisfiút, Attikát. A két sztár gondolkodás nélkül tett eleget a kérésnek. Természetesen nem üres kézzel érkeztek..

Geszti Péter és DJ Dominique évek óta jó barátok és ott segítenek, ahol tudnak. Pár héttel ezelőtt Dj Dominique kapott egy igazán szívhez szóló levelet. A feladó a győri Lurkó Alapítvány vezetője volt. Az írásban egy nagyon beteg kisfiú történetét mesélte el. Attika hét éves és Cistás fybrosysban szenved, ami a tüdőt és az emésztőrendszert támadja meg. Attika néha nagy fájdalmakkal küzd, amiken a nővérek mókázása segíti át. 

Egy nehéz napon Betti nővér a Jazz+Az egyik legnagyobb slágerét, a „Mit tehet a sejt” című dal kezdte el énekelni a kezelés alatt. Azóta is ez a dal és ennek egyik sora segíti át a kisfiút a nehézségeken. A dal „Alakul a molekula, mocorog az atom, a genetikusokat csókoltatom” sorait Attika imádja és csörgődobbal naponta elénekli. A kisfiú egyik nagy álma volt, hogy találkozhasson kedvenc előadójával, Geszti Péterrel.

A kórházban már napok óta titkolták Attika és betegtársai elől, hogy érkezik hozzájuk a két kedvencük. Nagyon nagy volt az öröm, mikor felcsendült a kórteremben a dal és személyesen Péter énekelte el azt. Attika először nagyon megilletődött, de aztán fülig ért a szája. A két sztár nem érkezett üres kézzel. Egy MP3-as lejátszóval lepték meg kissrácot, amire feltöltötték kedvenc dalait. A látogatás alatt közös rajzokat készítettek, Attika viccet mesélt és látszott rajta, mennyire boldog a meglepetéstől.

A kórház kis lakói is gyártottak ajándékokat a sztárok ottléte alatt. Geszti Péter két kislányának is készítettek egy-egy karkötőt a gyerekek, aminek a kétgyermekes apuka láthatóan nagyon megörült.

„Azt gondolom, hogy nekünk ez egy óra az életünkből, hogy ide jövünk és meglepjük ezt a kisfiút, de neki talán az életet és az életkedvet jelenti. Nagyon megható volt, ahogy boldogan mosolygott és bolondozott. Talán a fájdalmai is megszűntek erre az időre. Nagyon örültünk Petivel, hogy eljöttünk és elfeledtettük vele - ha csak pár órára is- a betegségét” mesélte DJ Dominique.



Sajtóanyag és fotók: Sunhill Media