Forróság

A hőmérő higanyszála napok óta a negyven fokkal kacérkodott. Meleg volt, sőt, már forróság. A lány úgy érezte, hiába a hideg vizes borogatás, a zuhany és a több liternyi limonádé, víz, vagy citromos sör, lassan felemészti őt a kánikula.

Ahogy teltek az órák, szinte mindent megpróbált, amitől valami kis enyhülést remélt. Igyekezett havas tájra, hűsítő dolgokra gondolni, de ez nem hozott tartós enyhülést. Egyrészt, mert a hideget végképp nem szerette, ezért téli képeket nem szívesen képzelt maga elé. Másrészt pedig gondolatai folyton visszatértek valamire, pontosabban egy valakire, így nemcsak a külső meleg, hanem a belső forróság is átjárta mindenét.

A dolog nagyon furcsa volt, hiszen a srác nem jókor, nem jó helyen és nem jó időben bukkant fel az életében, sőt, nem is lett volna szabad felbukkannia. Ő viszont nem kérdezte, hogy mit szabad és mit nem: egyszer csak ott állt előtte, és a lánynak megdobbant a szíve. Elég volt egy félmosoly, két egymásba tapadó tekintet, hogy tudja: itt ő most elveszett.

Ezt mondogatta magában, holott közben úgy érezte, hogy most talált csak meg igazán valamit. Olyasmit, ami eddig önmaga elől is rejtve volt. Önmagában, és a másik emberben. Mondatok kapaszkodtak egymásba, teltek a percek és az órák, ő pedig szárnyalt, zuhant, majd újra szárnyalt. Olyan érzések kavarogtak benne, melyek egyszerre adtak erőt neki, tették gyengévé, s amelyeket egyszerre imádott és gyűlölt.

De abban is biztos volt, hogy nem tehet ezek ellen semmit. Nem küzdhet ellenük, hiszen nagyobbak, erősebbek, mint ő. És ugyanúgy a világmindenség kezében vannak, mint mondjuk az időjárás. Ő pedig kicsiny porszem csupán a mindenségben, így semmit sem irányíthat.

Tudatosult benne, hogy nem tehet mást, csak hagyhatja, hogy a forróság magával ragadja, és egész lényét átjárja. Nem tiltakozott. Mert érezte, hogy ez most más, valami egészen új. Valami, amit - ha már a részévé vált - nem engedhet el, és ami csak vele együtt fog elégni majd egyszer. A jövőt nem látta, de azt igen, hogy bármit hozzon is, neki el kell fogadnia, és nem tiltakozhat ellene. Csak így lehet boldog.