2014. augusztus 27., szerda

Gyengéden perzselő meglepetés a ChocoMe-től

Sokan tudjátok, hogy nem tudok ellenállni a csokinak, a chocoMe termékeinek meg aztán végképp nem. Ezért is nagy öröm számomra, hogy beszámolhatok termékújdonságukról, a Rafinée immár hatodik ízéről, aminek készítéséhez a világ egyik legritkább fűszerét használták fel... méghozzá nem is akárhogyan! :)

Új, gyengéden perzselő Raffinée íz – egyenesen Madagaszkár dzsungeleiből

Ősszel már a hatodik formabontó ízzel jelentkezik a chocoMe drazsékülönlegessége, a Raffinée; így alig egy évvel a termékkategória bevezetését követően máris megkétszereződött az eredetileg három ízben debütáló kínálat. „Számunkra is meglepő fogyasztói és szakmai sikere volt a Raffinée termékeknek a közelmúltban. – nyilatkozta Mészáros Gábor, a chocoMe tulajdonosa. - Egy év alatt közel 60.000 dobozt értékesítettünk, a világ egyik legrangosabb csokoládés szakmai versenyén, az International Chocolate Awards-on Magyarországról először tudtunk elhozni egy ezüstérmet a Piemonte-i mogyorós kreációnkkal, a Great Taste Awards gourmet vesenyen kétcsillagos minősítést kaptunk Londonban a málnás Raffinée termékünkkel és a Milánóban megrendezésre kerülő A’ Design Award dizájnversenyen is győzni tudtunk a Raffinée termékcsalád csomagolásával.”


Az új Raffinée termék igazából egy hármas debütálás része: itt mutatkozik be először a chocoMe új, high-end kategóriába sorolt étcsokoládéja, a világ egyik legritkább fűszere, a Madagaszkárról származó Voatsiperifery bors és ezek harmonikus duójaként a madagaszkári vadborsos étcsokoládéval bevont mandulás Raffinée. A madagaszkári kakaóbabokból készült étcsokoládé masszát finomra őrölt, kézzel szüretelt, Madagaszkáron termő vadborssal szórjuk meg, majd ebbe a tüzes elegybe merülnek alá a mandulaszemek, amelyeket a folyamat végén kakaópor köntösbe öltöztetünk - mondta el Mészáros Gábor a készítés menetét.


Az új, minden eddiginél pikánsabb Raffinée terméknél az étcsokoládé, az összetett ízvilágú madagaszkári bors és a pirított mandula olyan elegyet alkotnak, amilyenhez még csak hasonlót sem lehetett kóstolni eddig. A titok nyitja az alapanyagokban keresendő: a felhasznált csokoládé a chocoMe Grand Cru Madagascar étcsokoládé 64%, amely a világhírű Valhrona csokoládékészítő vállalat high-end kategóriába sorolt, azonos termőterületről származó, válogatott kakaóbabból készített étcsokoládéja. Madagaszkár szigetén a Sambirano völgyben termett és fermentált különleges Criollo és Trinitario kakaóbabokból készített csokoládé, mely rendkívül komplex ízvilággal rendelkezik. A domináns, kissé keserű kakaó mellett egyszerre idézi a vörös bogyós és a citrusos gyümölcsöket, valamint a trópusi gyümölcsös aromákat hordozó borsféléket és az Earl Grey teát is. 64%-os kakaótartalmával rendkívül kiegyensúlyozott ízélményt nyújt, kellemesen hosszú lecsengéssel.

A csokoládémasszával elkevert madagaszkári vadbors pedig egy igazi különlegesség a fűszerek között: az 5-6 mm hosszú, egészen furcsa formájú és nyelvtörő nevű Voatsiperifery bors a világ talán legritkábbja, az őslakók évente mindössze 1500 kg-ot szüretelnek belőle. Páratlanul összetett, izgalmas fűszer, leginkább fás ízjegyekkel, mely pezsdítően friss, citrusos csípősségét remekül ellenpontozza az erdei gyümölcsöket idéző visszafogott savassága. A madagaszkári vadbors íze extra hosszan lakozik a szájüregben. A mandulaszemek egyenletes pörkölését elvárásainknak megfelelően egy hazai kávépörkölő szaktekintély műhelyében végeztük.

A Raffinée nemzetközi és hazai szakmai sikerének, illetve a fogyasztók egyöntetű támogatásának köszönhetően mára önálló termékkategóriává vált a drazsékülönlegesség a chocoMe portfólióján belül, amit egy különleges hangulatú kisfilmmel ünnepelnek meg. Ezt ide kattintva nézheted meg.

2014. augusztus 18., hétfő

Szigeteltünk és a The BossHossal találkoztunk - képes beszámoló

Bár a blogot azzal a céllal kezdtem el írni, hogy arról meséljek nektek, milyen élmények és impulzusok érnek a médiában, miket csinálok, hová vezet az utam, most mégsem tudom megtenni, hogy magamban tartsam életem első Sziget-látogatását, és azt a fantasztikus koncertélményt, amit máris az elmúlt évek legjobb külföldi sztáros koncertjének kiáltottam ki (és valószínűleg a következő években sem lesz hasonlóban részem, hacsak nem eredünk a The BossHoss után... na jó, ennyire ne szaladjunk messzire :)). Szóval a következő bekezdésekben essen szó a Szigetről, a The BossHoss koncertjéről, totál szubjektíven - ahogyan én láttam. :)


A napunk a Szigeten olyan délután 3 körül indult. Vagyis nem, bocsánat, háromnegyed 3-kor már ott toporogtunk, egy csapatnyi északinak tippelt turista és egy másik csapatnyi francia diák között, hogy bejuthassunk végre a Szigetre. A "mi" két barátnőmet és engem takar :) Lidi volt már egyszer a Szigeten (csak néhány nappal előzött be :P), Rana és én viszont először tettük be a lábunkat a Fesztiválköztársaság területére.


Az első élmények - gördülékeny jegyátvétel és -ellenőrzés, gyors táskakontroll, mosolygós biztonsági őrök - után már éreztem, hogy ez nagyon-nagyon jó lesz nekünk. És bent, a színeket, hangokat, fényeket, érdekes programokat és még érdekesebb arcokat látva nem is csalódtam :) nem volt sok időnk, de azért körbenéztünk, hogy mi minden van itt. Hát, bizony rengeteg minden volt :))) meg sem kísérlem felsorolni, mit láttunk, hallottunk, mosolyogtunk körbe, fotóztunk le... de az én egyik kedvencem az óriáskerék volt, amivel csak ez a busz, meg a színes, felfüggesztett esernyők vették fel a versenyt. :)


Az esernyők még egyszer, kicsit máshol, más nézőpontból fényképezve:


Ja, és ne felejtsük el a gigantikus SZIGET és BUDAPEST feliratokat sem, ezeket is imádtam - és persze meg is örökítettem.



Azt még korábban elhatároztuk a csajokkal, hogy a koncert előtti egy-két órában megkeressük a helyszínt, vagyis az A38 színpadot, ahol a koncert lesz, és esetleg megnézzük, hol lehet majd megvárni a zenekart az este végén egy-két szóra, közös fotóra, autogramra, stb-re. Könnyen megtaláltuk, mert egyrészt Lidi ugyanitt volt koncerten pár nappal korábban, másrészt meg eléggé... hogy is mondjam, egyedinek tűnt. ;) Mint egy cirkuszi sátor.


Azt sem volt nehéz kiszúrni, merről hajtanak be a zenekarokat szállító kisbuszok, ezért úgy gondoltuk, elnézünk arrafelé. Egy nagyon kedves biztonsági őr vigyázott erre a kapura, akit megszólítottam, majd jó pár percig beszélgettünk. Azt mondta, szerinte itt van már a zenekarunk, mert többen is fellépnek az A38 színpadon, és a többség már itt van, pihennek egy kicsit a koncertjük előtt. Amint ezt az infót átadtam a lányoknak, elgurult mellettünk egy fehér kisbusz. Lidi kiszúrta benne a The BossHoss egyik tagját, Sashát. Mi Ranával nem vettük észre, de amikor beállt a busz a parkolóba, és kiszálltak a srácok, akkor már egyértelmű volt, hogy ők azok. Láttak minket, de mire odaintegettünk volna, bevitték hátra a cuccokat meg a gitárokat. Itt volt egy olyan érzésem, hogy na jó, menjünk, de valami azt súgta, hogy láttak minket, és vissza fognak jönni. Részben igazam lett. Sasha visszajött hozzánk. :))))) Mint később megtudtuk, a menedzserük kísérte ki, akivel váltott pár szót németül, majd a csávó eltűnt pár percre.

Én köszöntem neki először, és üdvözöltem Budapesten. Mire Sasha rám mosolygott, és megölelt. Hát, mire felfogtam, hogy basszuskulcs, itt áll előttem, és megölelt, és ezt tényleg nem hiszem el, addigra már jó ideje beszélgettünk vele. Angolul. Vagyis én néha németül is mondtam pár dolgot, aztán elnézést kértem tőle, hogy bocs, milyen keveréknyelven beszélek itt neked... erre ő mondta, hogy mivel mindkét nyelvet beszéli, nem baj. :) És mosolygott, végig mosolygott. :))) Tényleg eszméletlenül aranyos és közvetlen volt, viccelődtünk is egymással - nekem nagy magabiztosságot adott, hogy kb annyira tud angolul, mint mi. Megijedni a váratlan helyzettől pedig időm sem volt, mert az egész nagyon gyorsan történt. :) Megjöttek, letették a cuccot, és ki is szaladt hozzánk. Mire ez eljutott a tudatomig, már ment a kommunikáció. Így hogy lehetett volna pánikolni? :D

Amit azóta is emlegetünk, az a két szó, amit Sasha tud magyarul. Az első a "szeretlek", a másik pedig nem a bazzeg, hanem a "vizben", ahogy ő ejtette ki. Egyszerre mondtuk, hogy ha egymás után teszed a két szót, akkor is van egy jelentése... ezt később a színpadon is elismételte. :D :D A beszélgetés végén megkértük, hogy jöjjenek ki a koncert után ugyanide fotózkodni, mire mondta, hogy persze, simán. Kérdeztem, hogy van-e most lehetősége pihenni egy kicsit a show előtt, de azt felelte, hogy interjúkat kell adnia. Erre majdnem mondtam, hogy nekem épp most ad egyet, ha úgy vesszük... de nem mondtam semmit. Borzasztó boldog voltam, hogy rajongóként ismerhetett meg, és nem, nem dolgozni voltam a Szigeten :D még akkor sem, ha néha nagy volt a kísértés (csak fotózást engedélyeztem magamnak, azt sem sokat :)).

Miután elengedtük Sashát az interjúkra, sétálgattunk még egy kicsit, nevetgéltünk, leültünk, felálltunk, próbáltuk feldolgozni az élményt, hogy igen, tényleg beszélgettünk vele :))) ez a koncert elejére többé-kevésbé sikerült is. Az első sor viszont nem jött össze. Egy ideig a második-harmadik sorban toporogtunk, vagy félórát, aztán később előrejutottunk a második sorig, majd én az első sorba. Íme, fotók és a montázs, amit az ott készült képekből készítettem:






A koncert nemcsak látványban, technikában, hanem hangzásban és zeneiségben is überelte a legtöbb külföldi előadó fellépését, akiket eddig láttam. A srácok pedig egyszerűen elképesztőek élőben: a duó, Alec és Sasha is fantasztikusan bánnak a közönséggel, és az első hangjuktól és mozdulatuktól az utolsóig tökéletesen tudatában vannak azzal, mit csinálnak és miért. Bár Alec-kel kapcsolatban a koncert alatt néha úgy éreztem, ez nem feltétlenül igaz (utólag átgondolva viszont tudom, hogy mindent tudatosan csinált), például amikor beugrott a tömegbe stage divingolni - úgy három emberrel mellettünk... :) Ezen a fotón már visszafelé jön:


A zenekar többi tagja is profi, a dobostól a mexikói fúvósokig, akik nem mellesleg nagyon cukik és mosolygósak is (úgy tűnik, ennél a zenekarnál ez a színpadon alapkövetelmény - amit csak a dobos nem igazán tart be...). A kedvenc számainkat úgy szólaltatták meg, hogy az felvette a versenyt az itthon, a lejátszóról hallgatott minőséggel. A szintist figyeltem olykor, aki két billentyűzeten játszott, plusz egy kis, hordozható valamin, ami a nyakában lógott, billentyűi voltak, meg egy csőszerűség, amin olykor fújta is. Wow. :D Ezért is szeretem ezt a zenekart - olyan hangszereket látok, hallok náluk, amiknek még a létezéséről sem volt előtte enyhe fogalmam sem. :O)

Volt az én két kedvencem, a Last Day (Do or Die) és régebbi nagy slágerük, a Don't Gimme That is, amire kiordítottam és kisikítottam a maradék hangomat is. :))))) De volt Rodeo Radio, Word Up, Bullpower, My Personal Song... csupa olyan dal, amiket élőben is nagyon szerettem volna hallani tőlük. Lidi kedvence, a Whatever nem hangzott el, de majd legközelebb. Mert nagyon úgy jöttünk ki a sátorból, hogy mikor lesznek itt a közelben legközelebb, mert menni akarunk még koncertre. Konkrétan már aznap este azt tervezgettük, hogy mikor mehetünk legközelebb... ez azért elmond valamit a buliról szerintem. :)

Az afterpartit egy kedves német párral töltöttük és egy magyar lánnyal, Rékával, aki 14 évesen ment ki Németországba (most 30 körül lehet, mint mi). Vártuk a zenekart vagy két órán keresztül, közben beszélgettünk, nevetgéltünk, szóval gyorsan telt az idő, csak a végén már azért adtuk fel, mert annyira fáztunk... :) DE! Előtte kaptunk az én kedvencemtől, Papitól gin tonicot :) és nekem valaki egy pengetőt is a kezembe nyomott, ami most a polcomon pihenve emlékeztet erre a csodálatos élményre, amíg csak meglesz. Szóval jó sokáig. :)

Végül két kép: egy vége-selfie a HÉV-ről és a pengetőm. :)



Ja, és ma még nem kérdeztem: ugye nem csak álmodtuk az egészet? :)))))

5 dolog, amit nem tudtál David Hasselhoffról

David Hasselhoffról sok mindent lehetett olvasni az elmúlt években, jót és rosszat is. Hogy szereti az alkoholt, nem veti meg a drogokat és a szép nőket... meg ki tudja, mi mindent (nem). De én ettől függetlenül is egy nagyon eredeti figurának tartom, és eléggé bírom. :) Hamarosan Magyarországra jön, én pedig ennek apropóján nem bírom magamban tartani ezeket az érdekességeket vele kapcsolatban: jöjjön hát öt olyan dolog, amit biztosan te sem tudtál David Hasselhoffról! :)



Rakétával próbálták kilőni Berlinben a Knight Rider sztárját
5 dolog, amit nem tudtál David Hasselhoffról

Augusztus 29-én  az Acceleration 2014 szervezésében Magyarországra érkezik David Hasselhoff, a „Celebrate the 80s & 90s with The Hoff” show keretében. A tévésztár a Knight Rider és a Baywatch című világszerte ismert sorozatokban tett szert igazi népszerűségre. Van azonban, amit még a tősgyökeres rajongók sem tudnak a színész-énekesről, mint például azt, hogy 1989-ben mindenki Michael Knightja ott volt a berlini fal lerombolásánál, ahol kis híján csúnyán pórul járt.

Rakétával célozták, de mindhiába.
1989 novemberében, amikor Kelet és Nyugat-Berlin újra eggyé vált, és a németek lerombolták azt a bizonyos falat, David Hasselhoff is koncertet adott. Volt azonban, akinek nem tetszett annyira az előadás, és ezt drasztikusan adta a híresség tudtára: begyújtott egy rakétát és megpróbálta kilőni vele a Knight Rider színészét. Kis híján be is talált, de végül az buli mehetett tovább, mert a Hoffot kiiktatni azért nem ilyen egyszerű.

Sokoldalúságát tehetségkutatóban kamatoztatta
David Hasselhoff igazi multi-talentum. Nem csak énekesként, de tehetségkutatós zsűritagként is megállta már a helyét. Barátja, Simon Cowell felkérésére egy évadig zsűrizett a Britain’s Got Talentben. Élményei arra inspirálták, hogy A Hoff visszatér címmel újabb lemezzel örvendeztesse meg rajongóit.

Beszélő kocsi és dögös életmentők
Ahogy azt mindenki tudja, a sztár a Knight Riderben és a Baywatch-ban vált világszerte ismertté. Azt azonban már kevesebben, hogy több mint 20 év elteltével is világszerte adják ezeket a tévésorozatokat. Az ismétlések által a fiatal TV-nézők is megismerhetik a beszélő autót, és a legendásan dögös életmentőket.

A Baywatch kis híján bukás lett
Hasselhoff 1989-ben kapta meg a legendás parti őrségről szóló tévésorozat főszerepét, az NBC viszont egy évad után levette műsoráról a produkciót. Ekkor a készítőgárda és a színészek is a csatorna vezetőihez fordultak, hogy meggyőzzék őket, igenis van lehetőség az ötletben. Igazuk lett, a Baywatch 11 évadot élt meg, és nincs ma már olyan ember, aki ne ismerné.  Hasselhoff pedig ezáltal lett a világ egyik legismertebb sorozatsztárja.

Indiában különösen nagy kedvenc
India Oscar-díjátadóján, a Bollywood Awardson David még az „Év nemzetközi sztárja” kategóriában is győzedelmeskedni tudott. Ezt a globális szórakoztatáshoz nyújtott kiemelkedő hozzájárulásával érdemelte ki. 2006-ban pedig a VH1 az év legnagyobb visszatérőjének nevezte ki.


2014. augusztus 29. és 31. között a legnépszerűbb retro előadók és a leggyorsabb versenyautók foglalják el Hungaroringet az Acceleration 2014 névre hallgató nemzetközi gyorsulási és zenei fesztiválon. Augusztus 29-én este a Baywatch ikonikus főszereplője mellett olyan világsztárok lépnek színpadra, mint Samantha Fox, Sabrina, Haddaway, 2 Unlimited, vagy a Vengaboys. Természetesen látható lesz az eseményen a Knight Rider sorozatból jól ismert szuperautó, K.I.T.T. is. 

2014. augusztus 4., hétfő

Nézd meg a leghíresebb magyar divattervezők selfie-jeit

Jó ügyért selfie-znek a leghíresebb magyar dizájnerek - nekem tetszik a kezdeményezés, remélem, nektek is tetszeni fog. :) Hajrá, magyar tervezők, és hajrá, nőiesebb csajok!! 

A valódi nőiesség jegyében selfie-znek a legnagyobb divattervezők
Hétköznapi hősöknek tervez Konsánszky Dóra, Léber Barbara, Szegedi Kata, Tomcsányi Dóri és Tóth Bori

Magyarországon eddig példa nélküli módon fogtak össze a világszerte elismert hazai designerek: Konsánszky Dóra, Léber Barbara, Szegedi Kata, Tomcsányi Dóri és Tóth Bori magyar nőknek segítenek abban, hogy merjék önmagukat felvállalva megmutatni, mennyire színes egyéniségek. A neves divattervezők ezúttal családanyákra és a konfekciómérettől eltérő testalkatú hölgyekre szabták kreációikat, s kivételes módon bepillantást engedtek műhelymunkájukba is egy-egy selfie-vel.

Tőle szokatlan módon selfie-vel mutatta meg Konsánszky Dóra, éppen min dolgozik mostanában. A világszerte elismert divattervező Léber Barbarával, Szegedi Katával, Tomcsányi Dórival és Tóth Borival fogott össze a valódi nőiesség jegyében, és sztárok helyett hétköznapi hősökre, azaz kismamákra, édesanyákra és nem szokványos konfekciómérettel rendelkező hölgyekre szabták egyedi ruhakölteményeiket.

„A magazinok által sugallt hamis képek miatt egyre nehezebben fogadják el saját magukat az emberek. Pedig annyi minden lehet gyönyörű egy nőn! Az arc, a láb, a nyak, a hát vagy éppen a dekoltázs. Meg kell tanulni ezeket hangsúlyozni az öltözködésben. Ám mindemellett nagyon fontos, hogy legyenek sikerélményeink, s persze céljaink, amelyeket megvalósíthatunk” – árulta el Konsánszky Dóra, akit négy kolléganőjével együtt kért fel a Dove arra, hogy színes ruhákhoz kifejlesztett Invisible Dry dezodorának kampányához csatlakozva erősítsék a magyar nők önbizalmát, bátorítva őket arra, hogy kilépve szürke hétköznapjaikból, nőiességüket felszínre hozva mutassák meg színes énjüket. A neves kreátorok most örömmel engedtek bepillantást munkájukba, amellyel valódi nőknek segítenek, hiszen mindannyian a nőiség, nőiesség megélését hirdetik kollekcióikkal.


„Sokszor hangsúlyoztam, mind szóban, mind kollekcióim által, hogy a nőiesség nem alkat és nem is korfüggő! Ez a kampány, amelybe bekapcsolódtunk, pontosan ezt mutatja meg” – mondta a pazar és extravagáns alkalmi toalettjeiről ismert divattervező, Léber Barbara.


„Igazi nőknek tervezek, mindig a nőies vonalat képviseltem munkásságom során, ezért is örülök, hogy részt vehetünk ebben a megmozdulásban” – erősítette meg a kampány mondanivalóját Tóth Bori, akitől egyébként tervezőként nem állnak messze a színek, a Maison Marquise by Toth Bori 2014-es őszi-téli kollekcióiban a királykék és sárga dominál majd.




A minimalista vonalú, ám nőies, és élénk árnyalatú ruháiról ismert Tomcsányi Dóri is a színes öltözködést hirdeti. „Magánemberként is szívesen hordok lila, piros vagy akár lazac színű holmikat, 2015-ös tavaszi-nyári kollekciómban pedig a pasztell árnyalatok kerülnek majd előtérbe” – mondta a Dori Tomcsanyi márka alapítója, aki büszkén pózolt a tükörben munka közben.



Szegedi Kata előszeretettel hord sötét darabokat, de saját elmondása szerint is helye van a színes kelméknek a gardróbban.„Ugyan örök darab tud lenni az a bizonyos kis fekete ruha, de nagyon elegáns lehet valaki egy zöld, kék vagy piros szettben is” – tette hozzá a magyar designer.


A világon egyedülálló módon öt neves kreátor bevonásával megvalósult kampány során áttervezett kreációkat egy fotózással egybekötött díjátadón vehetik át hamarosan a Dove által kisorsolt hölgyek.