Életmódváltásom története - 1. rész

Tudom, nem annyira média, de annyian kérdeztetek a diétáról, az edzésekről, meg úgy az életmódváltásról, hogy úgy döntöttem, itt adok felületet a gondolataimnak :) és leírom először az első lépéseket, aztán folyatom (már tudom is, hogy miről fog szólni a következő bejegyzés, de ne szaladjunk ennyire előre).

Szóval, minden ott kezdődött, hogy világ életemben utáltam a tesiórákat... felmentett is voltam egy idő után, egy vesebetegség miatt (a részletek dögunalmasak, senkit sem fárasztanék most ezzel :)). Enni viszont mindig is szerettem, de nem ám a legegészségesebb kajákat... áh. Szénhidrátot szénhidráttal, ami miatt egy 5-10 kilónyi súlyfelesleget mindig cipeltem magamon. Megszoktam. Télen nagyobb volt a hájam, nyáron kisebb. De kit érdekelt? Én jól éreztem magam a bőrömben. Nem hordtam XS-es ruhákat, na és?! Jó volt minden, ahogy volt. Egy ideig. Aztán jött a vágy, hogy változtatni szeretnék. Le is adtam 12 kilót - akkor ellipszistrénerezéssel, gyaloglással, tánccal és némi egészséges táplálkozással. Úgy egy évembe telt, na jó, másfél. A látványos változásnak köszönhetően még a Wellness magazin sikersztori rovatába is bekerülhettem. :)

Akkor azt hittem, tudom a tutit, és hogy amit elértem, azt tartani is tudom. Nem így történt. Enni változatlanul szeretek, a rendszeres mozgás meg háááát... valahogy szépen eltűnt a különböző munkák, zenész pasival való késő esti kosztolások, stressz, stb. Bermuda-háromszögében. Az eredmény? Le se merem írni. Most majdnem annyi kiló vagyok, mint amikor anno ráálltam a mérlegre, és sírtam, hogy "én ezt nem akarom, nem bírom, ez a bálna nem én vagyok"... magyarul majdnem az összes leadott kilóm szépen visszajött.

Tudtam, változtatni kell, és mivel az elhatározás megvolt, totál kapóra jött, hogy új év kezdődött...

2016-ot azzal kezdtem, hogy kipróbáltam több konditermet. Voltam a Gilda Maxban, a Bliss & Body-ban, stb. A cél januárban még a heti egyszeri alapos átmozgatás volt - ennek érdekében visszatértem a jól bevált ellipszistrénerhez és a súlyzós edzésekhez, emellett igyekeztem gyalogolni, minél többet.

Eleinte semmi változást nem láttam a kilókban, ami teljesen elkeserített, mert valahol az motivált, hogy hm, de jó lesz, amikor felállok a mérlegre, és egy egész kilóval kevesebbet fog mutatni! Aha. Ez nem így működik. Ha pedig mégis, akkor elsősorban víz távozik, vagy koplalással érte el az ember lánya ezt az eredményt, aminek csúnya vége lesz. Konkrétan a kilók kamatostól visszajönnek, mert ha a szervezet nem jut rendszeresen táplálékhoz, akkor majd igyekszik raktározni, méghozzá minden egyes alkalommal, amikor kap valami kaját. Hát, ebbe a csapbába is belefutottam. Plusz egy-két kiló lett a nagy igyekezet eredménye, szóval rendesen leszidtam magam... aztán reméltem, hogy több hibát már nem követek el. :) Azóta igyekszem a napi 5-6 étkezést betartani, több vizet inni, és kevesebb zsíros meg cukros ételt enni.

A táplálkozást illetően azt hittem egyébként, hogy a kb. két évvel ezelőtti változtatások óta nagyjából jól csinálom a dolgokat. Hát, nagyon nem. Visszaszoktam a fehér cukorra (némi önvizsgálat után megállapítottam, hogy napközbeni stresszellenes szerként, valamint szeretethiány ellen alkalmazom), illetve rászoktam a kínai kajára meg a gyrosra. Egyiket sem ettem napi szinten, de heti 1-2 alkalommal simán. Emellett az esti étkezések tényleg ráérősebbek, ebből adódóan kiadósabbak is. Hát, ezeket a szokásokat igyekszem pár hete kiirtani. De csak szép lassan, sorjában, mert a drasztikus váltások nálam nem működnek.

Először is, azt határoztam el, hogy minden hónapban lesznek úgynevezett "új szabályok", ami azért hülye elnevezés, mert a régi "új szabályok" se merülnek feledésbe. Csupán bővül a kör, hogy így mondjam. Például februártól nincs kínai kaja. Csak akkor, ha kétszer is megkérdezem magam, hogy enélkül biztos, hogy élni sem tudnék? És mindkétszer az a válasz, hogy 100 százalék.

Egy olyan eset volt eddig (23 nap alatt), hogy egyszer mondtam rá, hogy biztos, élni sem tudok nélküle. Másodszor visszakérdezve (igen, saját magammal beszélgetek, tiszta őrület... tudom) már szánalmasnak éreztem magam, és mielőtt rátettem volna a kezem a kínai vendéglő kilincsére, továbbsétáltam szépen. Mert mi az, hogy az ember élni sem tud egy kis tészta meg holmi ki tudja, milyen hús nélkül?! Hagyjuk már! :)

A másik szabály, amit kb. egy hete vezettem be, hogy nincs nagy kanálnyi kristálycukor a kávémba. Mivel napi 2-3 Nescafén tengődöm, ez azért számot tevő kalóriamennyiség lehet azóta. Nem számoltam utána, de csak mert nem merek. :) Hogy márciustól mik lesznek a szabályok? Hm. A kérdés jó. Szerintem az időpontokkal fogok még machinálni, pl. reggeli 9-ig, ebéd 13 h-ig (és nincs olyan, hogy jajj, még ezt a cikket be kell fejeznem), uzsonna 16 h-kor és vacsi max egy alma mazsolával (a kedvencem) este 7 körül. De ezt még átgondolom - a változtatás jogát a szerző fenntartja... ;) :)

A kávék számát is igyekszem limitálni (mindig törekszem a napi 2-re, de ezt eddig nem mindig tudtam betartani), illetve a kis rozé fröccseimet sem élvezhetem majd minden este. Pedig ez a gyengém. Tényleg. Borral, kávéval és csokoládéval bármikor le lehet venni a lábamról. Na, most már minden tudtok rólam... :D

Kenyér nélkül elvagyok, ha van ilyen puffasztott rizsszerű cucc, bármi, én ebből a szempontból nagyon igénytelen vagyok, és az is kevéssé érdekel, hogy mit teszek rá, lehet az zsírszegény sajt felvágottal, vagy házi készítésű padlizsánkrém. Nekem mindegy. Tényleg. Szóval itt könnyű lesz tartani az egészséges alternatívát. Ami nehezebb, az az, hogy ebédnél a krumplit és a tésztát barna rizsre és salátára cseréljem... de ezt is meg fogom próbálni. Ha már haladó szintre léptem. ;-)))

A gyrosszal meg szerintem alapvetően nincs nagy baj, annyi, hogy úgy 3 hetente egyet fogok engedélyezni magamnak. Februárban csak egyszer ettem, és azt is jó helyről, szóval itt jár nekem egy nagy hátba veregetés. :)))

A nasikat illetően akkor van baj, ha éhes vagyok. Úgy értem, nagyon. Mert akkor nem tudok nemet mondani egy kis csokira, tortára, sütire... ezek helyett egészséges alternatívát pedig most hirtelen nem tudok. Mármint olyat, ami tényleg finom. Egy dolog bejön, az alma mazsolával, amit korábban említettem, de a csoki ízét ez sem pótolja. Szóval nincs más hátra, itt is az akaraterőt kell edzeni...

Apropó edzések, kipróbáltam ugyan új dolgokat, de összességében maradtam a jól bevált ellipszistrénerezés és súlyzós edzés kombinációjánál. A heti alkalmakat mostanra heti 2-re fejlesztettem, és az időtartam összességében már majdnem egy óra: ellipszistrénerezésben 50 perc a rekordom, de ennyit csak egyszer nyomtam le egyben. Ideálisabb, ha 30 perc körül van az ellipszis, után jön egy 15 percnyi súlyzós edzés és némi nyújtás. Ahogy jól esik.

De a mozgásról inkább egy másik bejegyzésben mesélek majd, mert most beszélni is fáj róla: makacs derékfájás miatt a héten lehet, hogy nem is jutok el edzeni... azt hiszem, mindent elmond, hogy ezt könnybe lábadt szemekkel írom. Valami átkattant. Szeretek sportolni! Azt hiszem, ez az igazán, tényleg, baromira nagyon nagy dolog. :)