Mindannyian alig vártuk, hogy megérkezzünk a szállodába, ugyanis a forróság délután 3 körülre vált a legelviselhetetlenebbé. Nem akarok túlozni, de árnyékban is lehetett vagy 35 fok. Ezt pedig a legjobb vízparton átvészelni, amire már nem is kellett sokat várnunk.
A Várból az előző bejegyzésben már látott buszunkkal mentünk át a szállodához, amiről annyit tudtam, hogy egy régi malom köré építették, illetve, hogy egy art deco stílusú hotel. Így néz ki a bejárat - telefonáló pasival. :)
Arról voltak ugyan tippjeim, hogyan lehet a régi és az új összhangját létrehozni, ám a szálloda stílusos berendezésének és a belső terek békét, nyugalmat és harmóniát árasztó aurájának leírására most nem is találom a megfelelő szavakat. :)
Sivó Roland szállodaigazgató vezetett minket körbe, aki nemcsak a hotelről tud mindent, hanem még arra a váratlan kérdésemre is azonnal tudott válaszolni, hogy a kinti medencékben hány fokos a víz. ;)
Mutatok néhány képet - nézzétek a részleteket és az egyszerűségben rejlő nagyszerűséget! :)
Természetesen néhány szobát is megnézhettünk. Nálam ez volt a favorit, mert a kedvenc színeim dominálnak benne. :)
Csoportunk nagy részét viszont nem a szoba, hanem az ággyal szemben, balra található rúd hozta lázba. Miközben azt találgatták, vajon milyen célokat szolgálhat, én nem álltam meg egy közös fotót ezzel a különleges berendezési tárggyal... :D
Mivel a szálloda nemcsak konferenciák és baráti társaságok és párok látogatásaira, hanem családok érkezésére is felkészült, a gyerekek igényeire is figyelnek. Van például hercegnős és Ferraris lakosztály is - vérzik a szívem, hogy ezeket nem láthattuk. De abban reménykedem, hogy a jövőben azért ezeket is lesz még lehetőség megnézni. :)
A hotel munkatársai egyébként nagyon figyelmesek voltak, és a nagy melegben a felfrissülésünkről is gondoskodtak. Itt épp limonádét kaptunk...
...később pedig alkalmunk nyílt kipróbálni a fürdőrészlegen a kinti és benti medencéket is.
A környezet, hát, hogy is mondjam, hívogató volt kolléganőim számára, és persze nekem is... :))
A fürdőzés után svédasztalos vacsora és finom borok vártak ránk. Este 7 körül pedig hazaindultunk - a hőségtől kissé bágyadtan, de élményektől feltöltődve. :))
Egy dolog biztos: bár ez volt az első látogatásom Siklóson, valószínűleg nem az utolsó. Várom, hogy ismét legyen egy-két nap szabadidőm, és visszatérhessek, hiszen sok mindent megnéznék újra, és több dolog van, amit még kipróbálnék... de erről később, ha már megvalósult. ;)
