Antal Timi szerelméről és esküvői terveiről mesél

Antal Timi: "2018. 8. 8-án lesz az esküvőm"

- A Gozsduban hangolódtak a Valentin-napra

Antal Timi és vőlegénye, Kiss Sanyi lázasan készülnek a Valentin-napra. A Gozsdu Udvar antik piacán kalapokat és gyűrűket nézegetve, összebújva idézték fel legemlékezetesebb szerelmes pillanataikat. Sőt, már az esküvő
időpontját is kitűzték.

"Általában február 14-én minden évben fellépésem van, ennek ellenére mindig meg szoktuk ünnepelni a Valentin-napot valamilyen módon. Szeretem meglepni a párom és örülök, hogy van egy nap az évben, ami kifejezetten a
szerelmeseknek szól. Az egyik legemlékezetesebb pillanatunk tavaly volt, amikor Pécsett énekeltem a Kodály Központban: a fellépést követően egy óriási rózsacsokor várt a próbateremben, amit azóta is őrzök. Én akkor
Sanyit egy közös képekből kirakott nagy fotómontázzsal leptem meg. Az idei Valentin-napunk akkor lenne igazán feledhetetlen, ha a Dal szombati középdöntőjéből tovább szárnyalhatnék. - mosolyog Timi, aki a Szombat esti
láz egyik partiján ismerte meg humoros szerelmét.

Timit Sanyi humora fogta meg legelőször, ugyanis a táncosokat menedzselő fiatal srác nem mindennapi mondattal kezdte az ismerkedést. "Sanyi már itt bebizonyította, hogy jó a humorérzéke: amíg kiment a teremből, felajánlotta nekem a helyét, ahol ült, de csak azért, hogy foglaljam neki, amíg vissza nem tér. Ekkor indult el valami közöttünk,
izgatta a fantáziám, hogy ki ő, mindig ilyen vicces-e? Hamarosan kiderült, hogy igen, de még mennyire - nevet párjára az énekesnő, aki egy titkos nyaralós sztorit is elsüt.

"Mivel Valentin-napkor és máskor sincs túl sok időnk nyaralni menni, úgy gondoltuk tavaly nyáron, hogy kihasználunk egy szép napot és lemegyünk Siófokra közösen pihenni egy picit, hisz ennyi jár. Egy éjszakát követően óriási viharra és 10-12 fokra ébredtünk, így spontán ötlettől vezérelve megcéloztuk Opatiját. El se akartam hinni, hogy erre képesek vagyunk, de utólag belegondolva hatalmas élmény volt. Egy szálloda mosdójában öltöztünk át már ottani vendégnek kiadva magunkat. Másnap szénné égve tértem haza, jól kihasználtam azt az egy napot, azóta is nevetek rajta, ha felidézem a kalandos villámnyaralásunkat - meséli vidáman az X-faktor egykori felfedezettje, aki azóta már boldog menyasszony.

"Megismerkedésünk évében elvitt Sanyi a Sziget Fesztiválra, ahol ekkor még csak poénból kérte meg a kezem egy imitált házasságkötős sátorban. Majd eltelt egy év és minden megismétlődött ugyanazon a napon, szintén ezen a
fesztiválon, de ekkor már élesben és teljesen komolyan" - emlékszik vissza a csodálatos pillanatra az énekesnő.

Ugyan az esküvő még várat magára, Timi már nézegeti a menyasszonyi ruhákat. Még nincs meg a kiszemelt, de határozott elképzelései vannak, hogy miben mondja majd ki a boldogító igent.

"Nagyon tetszik a csipke és a törtfehér ruhák, így mindenképp ilyen kombináció lesz. És hogy mikor? 2018. 08. 08. az álomdátum, a nyolcas ugyanis végigkíséri az életem, a rendszámomban is ott van, imádom a páros számokat. Hogy hol lesz, az még egyelőre a jövő zenéje, ezen már többször összekaptunk, Budapest, Balaton és Erdély is szóba jött már. Annyi szent, hogy mindenképpen kint szeretnénk tartani zöldövezetben, és bár Sanyi annyira nem, én nagy esküvőre vágyom" - álmodozik a nagy napról a fiatal énekesnő.

Timiék ugyan a babavállaláson még egyelőre nem gondolkodnak, de egy néphiedelem szerint először kisfiúk majd kislányuk fog születni. Hogy a jóslat igaz-e? Néhány év múlva kiderül.

Egy biztos, a fiatalok körül csak úgy izzott a levegő, és aki kilátogat február 14-én, szombaton a Gozsdu Udvar Valentin-napi programjaira, az minden bizonnyal hasonló érzésekkel gazdagodik majd. A belváros leglátogatottabb szórakozónegyede megtelik szerelmesekkel, színes dekorációkban és romantikus hangulatvilágításban nem lesz hiány, sőt egy fotófal is várja majd azokat, akik meg szeretnék örökíteni szerelmes pillanataikat. A gyerkőcöknek a Gipsz-korszakban kis festhető képkerettel kedveskednek, míg a felnőtteket különféle nyereményjátékokkal és felejthetetlen bulikkal csábítják a Gozsdu legszínesebb helyei. A Valentin nap ellenesek sem unatkoznak majd, ugyanis Anti Valentin-napi programokkal is készülnek.

A Gozsdu Udvar várja szeretettel a szerelmeseket akár ünneplik a Valentin-napot, akár nem!


Forrás: Just Creative

Kedves E!

Várt. Egy érzésre, egy pillanatra, de leginkább arra, hogy a laptopja kijelzőjén végre felvillanjon egy kis boríték. Nem akart sokat. Vagy talán mégis? Már maga sem tudta. A percek peregtek, az órák lustán folytak tova az életéből, a beérkező üzeneteknél viszont nem történt változás. Úgy érezte, a várakozást, a képernyő ugyanolyanságát már képtelen elviselni.

„Kedves E!”

A lány maga is meglepődött, hogy beírta a megszólítást, felkiáltójelet tett, és üres tekintettel bámul a megkezdett e-mailbe. A kurzor villogott, mintha csak arra biztatná, folytassa. Mit írhatna neki? És honnan tudhatná, hogy „Kedves E” még mindig kedves-e? Hiszen nem ír. Kitörölte a megszólítást, betűnként, lassan, mintha egy kezdődő szerelembe vetett reményeit, vágyait és céljait egyenként akarná törölni. „Minek is csináljam ezt az egészet. D-vel is ugyanígy indult minden: felejthetetlen mosoly, csodás percek, rózsaszín felhők… amikről fájt a zuhanás. Még egyszer nem követem el ugyanezt a hibát” – gondolta.

Nagy levegőt vett. Lassan fújta ki. Szerette volna a levegővel együtt egy cigaretta füstjét is kilélegezni. Jól esett volna. Nem a testének, hanem a lelkének. Nem dohányzott, de néha igazi dámának érezte magát, ha a férfiak társaságban megkínálták. Nem úgy, hogy „kérsz egy cigit?”, hanem úgy, hogy „parancsolsz?”. Ezt szerette volna újraélni. Igazi nőként tündökölni – kicsit rossz kislányként, kicsit a fiúk kedvenceként, miközben...

Üzenete érkezett. A szíve nagyot dobbant. Bezárta az üres levelet, hogy megnézhesse… az egyik könyvkiadó legújabb akciós ajánlatait. Mérgében spamnek jelölte az üzenetet, majd maga elé meredt. Teltek a percek, és lassan tudatosult benne, hogy a tükörbe bámul. „Túl sokat vársz tőle. Ne várakozz. Ne is gondolj rá. Gondolj másra” – noszogatta magát.

Megigazította barna loknijait, majd az ablak felé fordult. Érezte a csillagfényes estébe lopakodó enyhülést, a fülledt várost lehűtő nyári szellőt. A függöny meglibbent mellette, és ő elmosolyodott, amint végigsimított a karján. Azon az estén E is így cirógatta meg. Hány hete is volt? Kettő? Csak egy? Annyi sem.

„Kedves E!”

Hát ismét leírta. Gyorsan, szinte gépiesen, de a kedvest szinte azonnal kitörölte. Nem tudta, mitévő legyen. Átírja szokványos sziára, barátkozva hellózzon, hahózzon, vagy komolykodva szervuszozzon? Azon az estén az üdvözlést megoldották egy kézfogással. Egyik közös barátjuknak köszönhetően gyorsan ment az ismerkedés, de sajnos az elválás is. Mindketten siettek, kapkodva jegyezték meg egymás e-mail címét, telefonszámot pedig már nem is volt idejük cserélni. Egymásra mosolyogtak. A lány érezte, hogy elönti a tűz, kívül-belül. Semmi mást nem tudott, csak azt, hogy szeretné újra látni a férfit, és még órákig átkozta az időt, hogy olyan gyorsan eltelt. Semmit sem tudott meg a másikról, miközben úgy érezte, évek óta ismeri a lelkét. Nem kérdezett, mert úgy vélte, szavak nélkül is megértik egymást. Az idő pedig elrepült. Bárcsak azon az estén is úgy telt volna, amikor a laptop fölé görnyedve várta, hogy a férfi jelentkezzen. Nem kívánt sokat, csak egy pár szót. Egy biztató mondatot. Egy telefonszámot, egy ígéretet, egy vacsorameghívást… maga sem tudta. De hirtelen úgy érezte, mindezekre hiába vár. A múltba kapaszkodik, egy pillanatba, egy mosolyba, egy önmagában felépített álomképbe, ami sosem teljesül. Mint ahogyan eddig sem teljesült soha. Nagyot sóhajtott, majd a laptop fölé hajolt, hogy lecsukja a képernyőt. És ekkor meglátta a férfi levelét. Ekkor még nem sejthette, mi áll benne, ahogy azt sem, hogy pontosan mit válaszol majd rá. De azt már tudta, hogyan fogja kezdeni a választ.