Tudj meg mindent a Happy Teniszről!

Kaptam egy nagyon jó kis kezdeményezésről egy remek sajtóanyagot, hadd adjam most tovább nektek is. Sem teniszező, sem oktató nem vagyok, ezért nem is nyúltam bele (média szempontból pedig teljesen jó, szóval... :)) - nézzétek, olvassátok, és ha gondoljátok, terjesszétek ti is. :) Íme! 

HAPPY TENNIS SAJTÓANYAG

Három remek teniszező. Háromféle életút, háromféle szemlélet. Mégis mi a közös Szávay Ágnesben, Kapros Anikóban és Gubacsi Zsófiban? A tenisz szeretete, a vágy, hogy a tapasztalataikat megosszák a jövő generációjával, illetve a hit, hogy másképp is lehet tanítani, játszani. Ám mindez még nem vezetett volna ahhoz, hogy együtt vágjanak bele egy olyan projektbe, amelynek a legfontosabb alappillére a bizalom és a csapatmunka.

„Talán senkit sem lepünk meg, ha azt mondjuk: mindhármunk élete gyermekkorunk óta a tenisz körül forog, s ez így is marad. Pályafutásunk befejezése után, egymástól függetlenül úgy gondoltuk, hogy érdemes lenne átadni a tudásunkat, illetve megosztani tapasztalatainkat a gyerekekkel. Tanítási- és életszemléletünk nagyon hasonló. A tenisz szeretetéből kiindulva, és az egymás iránti tiszteletre, barátságra alapozva fogalmazódott meg a Happy Tenisz Program ötlete, amely sok munka árán valósággá vált. Szerencsére, nem csak mi gondoltuk úgy, hogy szükség van egy ilyen „iskolára”. Sok támogatónk akad, akik szívesen csatlakoztak a programhoz. Mindenekelőtt hadd említsük meg Rogán Cecília asszonyt, akit nem csak egykori csapattársként, a tenisz nagy támogatójaként, hanem fővédnökként is köszönthetünk a csapatunkban.

Külföldön számtalan jól működő példát láttunk arra, hogy óvodai, iskolai keretek között, hogyan lehet egy sportfoglalkozás játékos és jó hangulatú. Ezeket a tapasztalatainkat hasznosítva, szeretnénk a teniszt egészen kis kortól tanítani egy igazán élvezetes foglalkozás és tanfolyam keretében. A módszerünk, melyet az egyszerűség kedvéért Happy Tenisz Módszernek hívunk, általunk kitalált, kreatív és egyedi feladatokból áll. A tanévhez igazodó tanfolyamainkon minden edzés alapja a játékosság, mivel a kisgyermek így észrevétlenül „ügyesedik”, fejlődik. Foglalkozásaink segítségével kiválóan fejleszthető a koordinációs képességük, a térlátásuk, miközben a pályákon uralkodó jó hangulat megtanítja őket a sport szeretetére és az egészségtudatos életre. Az edzések csoportos formában történnek, gyermekekre optimalizált Play and Stay felszereléseinek használatával.

A Happy Tenisz Program segítségével szeretnénk a teniszt minél több gyermek számára elérhetővé tenni, s klubjaink munkájával összehangolva eljuttatni a gyerekekhez óvodai és iskolai keretek között is. Csoportos foglalkozásaink többsége a délelőtti, kora délutáni idősávban van, így a szülők válláról hatalmas terhet tudunk levenni azzal, hogy a gyermekek intézményi keretek között vehetnének részt sportfoglalkozásokon. Az intézményekben pedig programunk színesítheti a sportfoglalkozásokat és a mindennapos testnevelést. A gyermekeket kisbuszokkal szállítjuk a pályákra, ott a felszereléseket ingyen biztosítjuk! Csoportos tanfolyamaink az óvodás és alsó tagozatos általános iskolai tanulók esetében igazodnak a tanévhez.

A HAPPY TENNIS KFT.

A programot egy saját tulajdonú kft-n keresztül működtetjük. A céget 2015 tavaszán alapítottuk. A tulajdonosi kör hármunkon kívül még két jóbaráttal egészül ki, akiket szintén a tenisz, a teniszoktatás révén ismertünk meg. Bár ők nem profi teniszezők, gyermekeik nálunk tanulnak teniszezni, illetve ők is a sportágunk szerelmesei. Míg mi a kiváló szakmai színvonalért, a gyermekcsoportok oktatásáért és az edzőink továbbképzéséért felelünk, Meláth Mónika a gazdasági-, Ungár Tímea pedig a marketing tudásával járul hozzá cégünk sikeréhez.

További információkat a honlapon találtok: http://www.happytennis.hu

TV2 Akadémia - első benyomások

Mivel sokan kérdeztetek a suliról, körlevél helyett arra gondoltam, inkább itt mesélnék róla. Nos, hol is kezdjem... szerintem ott, hogy - közhely, vagy sem, de - amikor először meghallottam a tévében, hogy 2013-tól műsorvezető szak indul a TV2 Akadémián, megdobbant a szívem. Az egyértelmű volt számomra, hogy jelentkeznem kell, de ezernyi kérdés kavargott bennem.

Nem tudtam, hogyan zajlik az oktatás, mikor vannak az órák, a képzés mennyire gyakorlati. Fogalmam sem volt, kik lesznek a tanárok, hogy a felvételi vajon ugyanaz lesz-e, mint a szerkesztő-riportereknek, de arról sem, hogy mikorra kell befizetni az első félév árát. A kérdések egy részére az Akadémia honlapjáról kaptam meg a választ, a másik részére e-mailben és személyesen, a nyílt napjukon.

Az utolsó aggodalmaim akkor szálltak el, amikor egy elég szókimondó jelentkező megkérdezte, hogy, idézem: ha neki van pénze, akkor ő úgymond befizetheti magát az iskolába, és tutira felveszik? Erre az volt a válasz, hogy várja meg a szóbelit, mert ott dőlnek el a dolgok. És tényleg: a műsorvezető szaknál szerintem, ha az írásbelin a legtöbbünket át is engedték, a szóbelin csak kb. 15-en mentünk át. Ez 60-70 jelentkezőből azért elég kevés...

A beiratkozás és a tandíj befizetése nálam az utolsó pillanatban történt meg, de ebből nem volt gond. Sőt, úgy veszem észre, hogy kb. mindent meg lehet oldani, mert ez a suli nem a magyar oktatási rendszer szerint működik - hála az égnek. :D A tanulmányi osztály vezetője és a tanárok is mosolygósak, kedvesek, az órák abszolút liberálisan alakulnak - magyarul, ha közbeszólhatnékom van, vagy szomjas vagyok, akkor beszélek vagy iszom. :) A gyakorlati oktatás pedig még sokkal jobb (mondjuk én amúgy is nehezen bírom, ha sokáig kell egy helyben ülnöm az elmélet miatt :)).

Pénteken volt először beszédtechnikánk, ami fergetegesen sikerült. Én észre sem vettem, hogy csaknem 4 órán keresztül csináltuk a gyakorlatokat, beszéltünk, rekeszlégzést gyakoroltunk, artikuláltunk... és a tanárnőnk nemcsak gyönyörűen beszél, és remek oktató, hanem egy tündér is. :)

A csoporttársaim is nagyon aranyosak, komolyan, álmaimban sem reméltem, hogy ennyire jófej kis csapatba fogok kerülni. Sejtéseim voltak arról, hogy mivel mindig is kedves embereket vonzottam magam köré, ez talán most is így lesz, de a végeredmény így is pozitívabb a vártnál. Kb. ugyanannyi fiú van, mint lány, ja, és most már nem 15-en, hanem csak 14-en vagyunk. Nyilván mindenki imád beszélni, szerepelni, de ez nem jár együtt azzal, hogy ne figyelnénk egymásra. És talán emiatt kovácsolódhatunk elég gyorsan össze. :)

Fura, de már várom a pénteket, hogy megint mehessek beszédtechnikára a TV2-be, és láthassam a többieket. A szombati elméleti órákat - a reggel 9-es kezdés ellenére is - szintén szeretem, mert itt mindig vannak vendégelőadók, érdekességek, és olyan hasznos infókat, olyan tudást kapunk, amire a későbbiekben, a munkánk során is nap mint nap szükségünk lehet. El se hiszem, de azt kell írnom: 30 éves koromra elérik nálam, hogy szeretek iskolába járni... hát, még ilyet! ;)