Életmódváltásom története - 2. rész

Az első részben főleg azokról a kisebb-nagyobb változtatásokról írtam, amiket az étrendemmel kapcsolatban terveztem és tervezek. Most egy gyors összegzés után, hogy mi sikerült eddig, és mi nem, beszélek egy kicsit a sportról is. :) Hú, tisztára úgy érzem magam, mintha egy dolgozat kifejtős részét írnám... de higgyétek el, ennél lazább lesz a dolog. Mindjárt.

Csak a dolgozatokról ez a "definíció" jutott eszembe. Kalóriák: azok a kis lények, amik a ruhásszekrényedben laknak, és minden éjjel egy kicsit szűkebbre szabják a ruháidat. :D

Kajás célok
De komolyodjunk kicsit. Amire a legbüszkébb vagyok, hogy sorjában számolok le a "démonaimmal". Két hónapja nincs kínai kaja, és azóta gyrost is csak egyszer ettem. A kávémból elhagytam a cukrot, és már csak napi kettőt iszom. Nem cukrot. Kávét. (Bocs, fáradt vagyok. :))

A csokik terén is úgy tűnik, sikerült a változtatás: a hétvégi bevásárlás során magas kakaótartalmú étcsokit pakoltam a bevásárlókosaramba, az ízesített tejcsokikat pedig megnézegettem ugyan, és egyet le is emeletem a polcról, de pár pillanatnyi ábrándozás után visszatettem.

A fő csapásirányokat, nevezetesen a több víz fogyasztását és a 4-5 étkezést betartom. Utóbbiak így alakulnak a hétköznapokon: reggeli 9-ig, ebéd 13 h-ig, uzsonna 4 körül, vacsi 6 - fél 7 körül, de ez olykor későbbre csúszik. Hétvégenként nincs állandó rendszer, de a főétkezések megvannak. Csak az időpontok csúsznak. Későbbre. A reggeli sokkal későbbre... :) A lényeg, hogy ne hagyjam magam megéhezni, valamint, hogy találjak egészséges alternatívákat - kenyér helyett pl. puffasztott rizst, tízóraira édesség helyett gyümölcsöt, stb.. Ez eddig zsír. (Ja, a zsírfogyasztásra is ügyelek.)

Viszont.
Az esti almámat nem tudom elhagyni, pedig próbálom répával helyettesíteni, de egyszerűen nem megy... lehet, hogy ez marad a legrosszabb szokásom? Tudjátok mit? Bárcsak ez maradna! :D

Salátarágcsálás közben meg kb. ilyen a fejem.

Az alkohollal mértékletesebben tudok bánni, de rendszeresen elkortyolok egy-egy kis pohár fehérbort. Képzeljétek el a Jégkorszak mozikból a motkányt, aki végül megszerzi a makkját, és nagy boldogan szorítja magához... na, olyan vagyok a kis poharammal, amivel olykor engedélyezek magamnak egy kis alkoholt. A jó hír, hogy kevesebbet is kívánok a kedvenc gyümölcsös fehérborocskámból, sőt, pár napja egyáltalán nem is akarok inni. Egy kortyot sem. Na, ezek után lemosom valaha magamról, hogy leszokóban lévő alkoholista vagyok?! :D :D :D

Sport
Miért van az, hogy mindig akkor jön ez a téma, amikor épp valami miatt ki kellett hagynom az edzést - rosszabb esetben edzéseket? Amikor az előző, egy hónapja született bejegyzésemet írtam, épp a derekam / vesém miatt szenvedtem itthon, hogy így aztán nem tudok menni, és jaaajj, most pedig azt hiszem, Lilibaba orrfolyós, hőemelkedéses, kicsit szédelgős, köhögős betegségét nyeltem be... szóval a mai edzés kimaradt. :( Pedig az elmúlt hetekben remekül ráálltam a hétfő-csütörtökre, olyannyira, hogy már mindenki tudja, olyankor nem lehet velem esti programokat szervezni. Ugyanis - jó gymrat lévén - este 6-ra megyek, és csak 9 körül érek haza.

Ellipszistrénerezéssel és súlyzós edzésekkel kezdtem (belekóstolva a Pilates és a Body Art világába is). Először kb. 30 perc ellipszistrénerrel fullasztottam ki magam, aztán jött egy 15 perces súlyzós edzés. A heti alkalmakat februárban heti 2-re fejlesztettem, és az időtartam először majdnem egy órára nőtt (a rekordom 50 perc ellipszistrénerezés, de ezt azóta sem ismételtem meg), most már viszont jóval több ennél. A lényeg, hogy negyedóránként váltogassam a gyakorlatokat, különben megunom. Kivéve az ellipszistrénert, mert ha szól valami zene, azt simán nyomom fél óráig.

Leírok egy példát. Kezdésnek 100 lépés a lépcsőzőgépen (kb. 2.5 perc, 12 kcal) + 36 perc ellipszistréner (300 kcal) + súlyzós edzés + 12 perc bringázás (100 kcal) + kb. 10 perc futás (30 kcal) = 442 kcal + súlyzós edzés. Ez elsőre ijesztőnek tűnik, de másfél óra alatt, egy liter vizet elkortyolgatva számomra teljesíthető. Most már. :)

És hogy látok-e változást? Centikben talán már igen (nem mérem magam szalaggal minden nap, de a derekam talán mintha egy icipicit vékonyabb lenne), kilókban viszont nem igazán. Több oka van, hogy ez miért lehet... egyelőre igyekszem kitartani, és kerülni a Sátán küldötteit, a demotiváló mérlegeket. :)

Mi motivál?
Már nem a fogyás :) vagyis nem csak. Egyrészt szeretnék ilyen aktív maradni, szeretném mindig ennyire szeretni a mozgást. Másrészt - na jó, a fogyásra visszakanyarodva - szeretnék ismét beleférni a régi ruháimba. Csak mert szépek. És imádtam viselni őket. De amikor ezt elismétlem magamnak, a sportosabb énem máris rávágja: "ugye tudod, hogy már rég nem csak ezért csinálod?". :)

És hogy mit hoz a jövő? A Húsvéti kajálásoktól egyelőre van bennem egy kis (na jó, annál azért nagyobb) para, de abban bízom, hogy a jó idő beköszöntével azért a mozgást is tudom növelni. Például egy ünnepi vacsorát le lehet majd bringázni. Akár a szabadban is. :) Azt tervezem, ha már itt lesz a jó idő, hogy még többet megyek gyalog (mint Balogh, muhaha). És tavaly is áprilisban vettem elő újra kedvenc kis társamat, Pride-ot, a csodaszínes csodabringát... ha az időjárás kegyes lesz hozzánk, akkor idén is ebben a hónapban indulunk majd együtt újra városhódító útjainkra. ;) De ha csak a Városligetig jutunk, annak is örülni fogok. Nem a kilométerek hajszolása a lényeg, hanem az, hogy mindig örömmel menjek. Edzeni, gyalogolni, bringázni. Whatever. :D